Hogy miért kenőanyagokat írtam és nem olajokat? Ennek az oka, hogy a járműveken belül nem csak motor olajat, hanem váltóolajat, szervoolajat is találunk, mellette számtalan helyen használnak zsírt is. A motorolaj a jármű egyik legfontosabb eleme olyan, mint az emberi szervezetben a vér. Ha ez nem megfelelő, akkor a motor szépen lassan, de biztosan tönkre megy. 
A motorolaj egy adott motoron belül több szerepet is ellát, melyek mind nagyon fontosak. Ilyen tulajdonságok a kenés, a hűtés,tömítés, korrózió elleni védelem, zaj csillapítás,habosodás gátlás, szennyeződések lebegtetése, a savasodás közömbösítése  és a tisztítás.

Motorolaj–Olajszivattyú-Szűrő triumvirátus felel a motor kenéséért.  Az olaj egyfajta réteggel /filmréteggel/ vonja be az alkatrészeket. Erre azért van nagy szükség, hogy a két érintkező súrlódó felület között minél kisebb legyen az ellenállás. Az olajszivattyú az olaj teljes időtartama alatt ki kell, hogy hordja a szennyeződéseket a furatokból úgy, hogy az kenés és a hűtési tulajdonságát ne vagy csak kismértében veszítse el. A motorolaj összegyűjti a szennyeződéseket (fémpor, fémreszelék, korom egyéb), amelyeket az olajszűrő megszűr.

Az olaj, mint egy hő közlő hűti a motort, és kering egészen az olajteknőtől a hengerfejig. A gyakorlatban ez úgy nyilvánul meg, hogy egy jó olaj 60-80 fokon kering a rendszerben, míg egy az autóba nem illő vagy rossz minőségű fel mehet, 110-130 fokra is. Nem beszélve a koromról, ami korosabb autóknál ill. dízeleknél folyamatosan el jut az olajig. Nem megfelelő vagy hosszú csere periódus alatt ez akár össze is állhat egy nagy „bányász takonnyá”, megszüntetve az olaj körforgását.  
Mit tehetünk ez ellen? A megfelelően kiválasztott motorolajjal, mellyel az optimális kilométer teszi meg. Ez miden motornál és életciklusnál más. Minden nagy motorolaj gyártónak/Elf, Total, Mobil, Castrol…/ külön kutatási és fejlesztési központja van azért, hogy fejlesszék a már meglévő olajokat és felkészüljenek a jövő járműveinek újabb fejlesztéseire. Rengeteg, különböző adalékot (5-22%) használnak a nagy olajtársaságok, és ezek teszik „egyedivé” az olajokat. Az adalékok használata féltve őrzött kincs egy olajcégnél, mint Chanelnél egy parfüm receptje!

 Motorolajokból három fajtát különböztetünk meg: ásványi, fél szintetikus, szintetikus. A mai modern autókban már ásványi olajokat nem használunk. A motorokhoz mindig a gyártó általuk előírt legmegfelelőbb olajt kell használni, mivel csak ezzel tudjuk megőrizni a motor élettartamát. Az olaj csere nem csak abból áll, hogy leeresztjük az olajt és feltöltjük frissel. 
Van a rendszerben általában kettő szűrő, egy fő és egy mellék /bár ez sem mellék mert ez az olajszivattyún található durva szűrő/. Olajcsere alkalmával a fő szűrőt kell cserélni. Általában két féle kivitel lehet, feltekerős fémházas, vagy betétes. A szűrő megválasztásánál a márkásabb termékeknél a szűrőben lévő papír minősége a különbség.

Motorolaj választásnál a leggyakoribb szó, amivel találkozunk az a viszkozitás. Fontos a kiinduló állapot az, amit a gyár javasol. Vegyünk egy konkrét példát: Renault 1,5Dci 5w30, bele tesszük. Használjuk az autót és észrevesszük, hogy egy kicsit „csipi” a km állás 300,000. Tegyünk bele 5w40! Ha síelni megyünk huzamosabb ideig, akkor az autóba tehetünk 0w30 kenőanyagot. Ha pedig Afrikába készülünk, akkor pedig 10w30. Ez igen csak tág értelmezése az alkalmazásoknak, de az alábbi felsorolásokban összeszedtük a szabványokat.

Fontos! A korszerű benzin, de különösen a dízelmotorok, kis tűrésű illesztésű motorok. Itt nagy játéktér már nincs, ha nő az olajfogyasztás. Az új motoroknál olyan kicsi tűréssel és nagy felületi nyomással kell dolgozni, hogy gyengébb viszkozitású motorolaj már oda sem ér a megfelelő helyre a megfelelő időben. A betárcsázós internet és az üvegszálas internet közötti különbség jelzi leginkább a különbséget mondjuk, egy 1985 évjáratú G II 1,6 D és G VI 1,6 Tdi csapágyak illesztését tekintve.

SAE:Egy viszkozitási besorolási rendszer a közlekedési kenőolajok osztályozása érdekében, a magas és alacsony hőmérsékleti viszkozitási értékek alapján. A fokozatokat két számmal jelölik, közöttük a „W”  (fokozat hidegben, „winter”), pl. xxW-yy. Az első szám (xx) az olaj viszkozitását jelzi hidegen (az olajoknak hidegben is folyékonynak kell maradniuk, hogy hidegben is eljussanak akár a hengerfejbe is).

A második szám (yy) az olaj viszkozitását jelzi melegen, ezt 100 °C-on mérik, pl., 5w30 vagy 10w40

API:

Az API használati érték (ún. teljesítményszint) ill. tulajdonságok (pl. tisztító hatás, kopás- és korróziógátlás stb.) és felhasználás szerint sorolja be az olajokat. Az API rendszer szerint, ha egy motorolaj benzinmotorban használatos, akkor „S”, ha dízelhez, akkor „C” betűvel jelölik. A következő betű: minél később van az abc-ben, annál jobb minőségű az olaj. Pl. benzinmotorok esetében az API SL, API SF vagy API SH közül az API SH a magasabb minőség. Jelenleg a 2018 után gyártott SN plusz minősítésnél járunk. Dízel motorok jelölése pedig CF vagy CD-4.

ACEA:

Az ACEA szabványa kódszerű megjelenésű (kategória/felhasználási osztály):
 Háromféle ACEA besorolás létezik:

Kettő személy- és kishaszon járművekre (az „A” és „B” kategória benzin és dízelmotorokhoz, a „C” olyan benzin és dízelmotorokhoz, amelyek teljesítik az Euro4 kibocsátási előírást vagy attól jobbat.

JASO:

Ha a kenőolaj minden vizsgálati követelményt teljesít, a JASO, a Japán Járműipari Szabványosítási Hivatal erről bizonyítványt és hitelesítési számot ad ki. Ennek a számnak meg kell jelennie a kiszerelésen egy meghatározott logó formájában. Itthon csak robogó olajokon található jellemzően

ISO:

Az ISO, a Nemzetközi Szabványosítási Hivatal (International Organization for Standardization) egy nemzetközi rendszert javasol, három kategóriával: ISO- L-EGB, ISO-L-EGC és ISO-L-EGD, a növekvő követelmények szerint.

ILSAC:

Az ILSAC, a Nemzetközi Kenőanyag Szabványosítási és Jóváhagyási Bizottság, (International Lubricant Standardization and Approval Committee a személygépjárműveknek szánt motorolajok besorolását végzi. Az ILSAC GF-5-ös kategóriáját 2010-ben vezették be, annak érdekében, hogy:

Növekedjen és a teljes élettartam alatt fennmaradjon az üzemanyag-takarékosság.

Az új motortechnológiák is megfelelő védelmet kapjanak.

Gondoskodjon a modern, kipufogógáz utánkezelő rendszerek védelméről.

Ez az új besorolás szigorúbb követelményeket támaszt:

Növekedjen és a teljes élettartam alatt fennmaradjon az üzemanyag takarékosság.

Motorvédelem.

Az utánkezelő rendszerek védelme, lerakódás- és kopásvédelem.

 Cserélni kell még a levegő, a pollen és az üzemanyag szűrőt is. A levegőszűrő megvédi a motort minden külső szennyeződéstől, portól, amely a motort károsítaná. A pollenszűrő a mi védelmünket szolgálja, nem engedi be az utastérbe a porokat és szennyeződéseket. Ennek egy jobb verziója az aktív szenes, mely a szagokat is megszűri. És végezetül az üzemanyagszűrő, mely kiszűri az apró láthatatlan piszkot az üzemanyagból ezzel megóvva a motor üzemanyag ellátó rendszerét. Ha kíváncsi a szűrők felépítésére kattintson ide.