A mai korszerű autókban egyre több biztonsági elem van: légzsák, ABS, ESP, ASR, Dugó figyelő, sáv elhagyás figyelő…..De egy mindegyikben van, az pedig a fékrendszer. Összetett rendszer már önmagában is, az alkotó részei külön-külön is ugyebár. Mi összeszedtük, mi az a pár jelenség, ami mindenféleképpen egy vagy több alkotórész hibájára vall.
1., Teljesítmény vesztése. Gyakran előfordul, hogy valamelyik fék beragad. Ez szélsőséges esetben már kigyorsításkor észre vehető és autó nem húz kellőképpen a megszokott módon. Ellenőrizzük a fékek hőmérsékletét (a kezünkre vigyázva) „kézrátéttel” vagy digitális hőmérővel. Itt az első és hátsó fék, különböző hő terhelését vegyük figyelembe és csak az első jobb-balt hasonlítsuk össze, illetve külön a hátsó jobb-bal oldalát.
Motorkerékpár alkatrészek
2., Fékezés közben húz. Jobbra vagy balra, ami még nem 100 % hogy a fékünk fog asszimetrikusan. Ne essünk pánikba, ellenőrizzük a guminyomást! Ha ezután is fennáll a félrehúzás, na akkor irány a szervíz, mert valamelyik oldal nem működik jól.
3., Izzadok, de nem fog! A megszokottól nagyobb láberő szükséges a fékpedál nyomásához, de akkor sem érjük el a kellő fékerőt. Ez komoly fék problémára utal! Gondolkozhatunk a tréleres megoldáson, hogy eljuttassuk a kedvencünket egy szervizbe, vagy megpróbálhatunk a lábán elmenni odáig, de azért előtte érdemes számolni, megér-e 10- 20 ezer forintot egy autómentés vagy egy esetleges karambolos javítás igen magas akár 100.000 forintot is meghaladó költsége, nem beszélve az esetleges személyi sérülésekről!
4., Világít valami fékjel a műszerfalon. Mint már említettük egyre bonyolultabb autók születnek, és egyre több szenzor és elektromotor működik benne. Lehet, hogy ilyenkor csak egy kis fékolajat kell a féktartályba önteni és mehetünk tovább. De ha ennyivel meg is oldottuk a problémát és kialszik a fék meghibásodást jelző lámpa, akkor is gondoljunk bele miért hiányzik az a kis fékolaj?
5., Rázkódás. Kisebb vagy nagyobb fékezéskor beremeg a kormány vagy az egész karosszéria? Ha remeg, ráz vagy vibrál akkor lehet, hogy üt a féktárcsánk, vagy a fékdobunk vagy az ABS rakoncátlankodik. Tapasztalatok szerint ilyenkor előfordulhat, hogy a szilentjeink mentek ki, hiszen a féktárcsa legkisebb (0,01-0,03 mm) ütése is felerősödik, ha a futómű alkatrészeink hibásak. Derítsük ki, mi a hiba pontos oka!
6., Fékezés közbeni zaj. Fékezés egy nehéz üzem. Amikor fékezünk akkor a mozgási energiát a súrlódás segítségével hővé alakítjuk át. A működési elvből fakadóan sok különös hangot kellene halljunk hiszen 2 különböző anyag feszül egymásnak és lassítja le az autónkat. Ebbe, hogy ez nem így van sok mérnöki munka és kísérletek sorozata van. Gondoljunk csak a hangosan fékező vonat kerekekre! Ha nyikorog, ha csikorog, ha nyüszög, ha kaffog valami, nem az ideális munkafolyamatok zajlanak fékezéskor. Ezek a hangok majd minden esetben valamilyen mechanikai vibrációnak a következményei:
7.,Ragad. Érdekes jelenség amikor fékezés után elindulunk de nem! csak egy kicsit később mint egy katapult. Ennek számtalan oka lehet:
- ragad a féknyeregben a fékcsúszka nem tud mozogni vagy csak lassan vagy
- a fékbetét úszik a fékolajban és egyéb szennyeződésekben vagy
- a fékdobban kiszabadult némi fékolaj a fékmunka hengerből és szintén úszik az olajban
vagy eltört valami. A magyar közlekedési lámpák előtti útszakaszok hepehupái nagyon is alkalmasak a fékjeink tesztjére. Nyugodtan kihasználhatjuk ezt a kis „hibát” tesztelésre, éppen csak guruljunk be a lámpa elé lassan és ha ringunk oda-vissza mint PomPom az ágon, akkor minden Ok.
Egy dolgot ne felejtsünk el, hogy a fékbetét és féktárcsa működés közben egymáson súrlódik és ezáltal kopik is. Kérjük, ellenőriztesse fékjeit rendszeresen 20-30 ezer kilométerenként vérmérséklettől függően!
Üdv Tamás
U. i.: Azért felhívnám a figyelmet, hogy ha izzó féktárcsát szeretnénk látni, azt ne ilyen módon próbáljuk ki, mint az alábbi videóban, mivel rettenetesen balesetveszélyes, persze ha valaki Darwin díjas akar lenni.