A motor működése során alternáló mozgásból forgó mozgást fogunk létrehozni, vagyis a dugattyú le felé és fel felé mozgásából, forgató nyomatékot hozunk létre. Ahhoz, hogy ez megfelelően működjön,szükség van egy komplex egységre, mely a motor tetején foglal helyet, ez a hengerfej. Ebben a komplex egységben számtalan alkatrész kap helyet. Felépítése nem egyszerű, mivel mindennek tökéletesnek kell leni. Ebben kap helyet az égéstér egy rész, a szívószelep, a kipufogó szelep, a vezérmű tengely, a himba, a hidrotőke vagy a lapka, a szeleprugó(k), a szeleptányér és a szelep ék.
Ezeket az alkatrészeket mindegyiket pontos finom megmunkálással dolgozzák ki, hiszen az illeszkedésükön nagyon sok múlhat. Nézzük tehát egyenként az adott elemeket.
Hengerfej:
A hengerfej anyag lehet öntött vas vagy alumínium, vagy ha verseny célra készül, akkor valamilyen speciális ötvözet. A gyártási technológia alapján egy öntő formát készítenek, melybe folyékony fémet öntenek, majd a kihűlt nyers munkadarabot munkálják meg. Attól függően, hogy benzines vagy diesel hengerfejről beszélünk, annak függvényében alakítják ki a különböző kamrákat. A hengerfejben természetesen a hűtésnek is hagynak teret, tehát a hűtő furatok is elkészülnek már az öntés alkalmával. Ez az elem a fődarab ebben az egész nagy rendszerben.
Motorkerékpár alkatrészek
Szelep:
Ez az alkatrész segít bejutni a levegőnek, vagy az üzemanyag keveréknek az égéstérbe, illetve kijutni az égésterméknek azaz a kipufogó gáznak. Ennek az alkatrésznek igen erős és ellenálló anyagból kell lennie. Megmunkálása is nagy precizitást igényel, felépítése két részből áll, szeleptányér és szelep szár. Annak függvényében, hogy szívó vagy kipufogó szelepről beszélünk, változik a szeleptányér átmérője. A szívó általában nagyobb, mint a kipufogó szelep. Ennek roppant egyszerű az oka, a szívási ütem során minél több elegy kerüljön az égéstérbe, mivel ennek mértéke az, hogy milyen lesz a munkaütem. A kipufogó szelepnél az átmérő lehet kisebb mivel a munka ütem végeztével a dugattyú felfelé mozgása során úgy is kipréseli az égésterméket.
Szeleprugó:
Pontosabban szeleprugók, ugyanis kettő darabot szoktak alkalmazni szelepenként. Feladata egyszerű, a szelepet zárási állapotba tegye, és azért szükséges két rugó, hogy a szelep a motor rezgései miatt még csak véletlenül se nyissanak be, amikor nem kell. A két rugó mérete és erőssége különböző, így segíti egyik a másikat.
Szeleptányér és az ék:
A szeleptányér segítségével rögzítjük a szelepet a hengerfejbe. Az ék beilleszkedik a szelep hornyaihoz, a tányérba pedig az ék illeszkedik tökéletesen. Az ékek természetesen nem egyformák az autókban, az határozza meg, hogy hány ékes az adott szelep.
Szelepvezető:
Ez az alkatrész a hengerfejbe van beillesztve és ebben mozog a szelep. Mivel ez egy puhább anyag így a kopás során ez hamarabb kopik el, mint a szelepszár. Egy esetleges szelep csere alkalmával érdemes erre az alkatrészre is vetni egy pillantást, nehogy probléma legyen vele.
Szelepszár szimmering:
Mint a nevében is benne van a szelepszár tömítése. Ezt az apró, de lényeges tömítést a szelep szárára húzzák fel és a szelep vezetőnél tömít. Ha ezt az apró alkatrészt kihagynánk a gépezetből, kb. annyi olajat enne százon, mint üzemanyagot.
Vezérműtengely vagy tengelyek:
Attól függ hány szelepes az autó, a 8 szelepesnél 1, a 12 és 16 szelepesnél 2 vezérműtengely található. A nyolcszelepes autónál 1 vezérműtengely oldja meg a szívószelep nyitását-zárást, és a kipufogó szelep nyitását-zárását. A tengelyen speciális bütykök vannak ki alakítva, melyek a fordulás következtében nyitják majd zárják a szelepeket. A 16 szelepeseknél az egyik tengely a szívásért a másik a kipufogásért felelős.
Hidrotőke:
Ez a közvetítő közeg a vezérműtengely és a szelep között. A mai modernebb autókban ez általában hidraulikus, de van pár gyártó, aki még a lapkás megoldást preferálja (Renault). A hidraulikusnak hatalmas előnye a többi fajtával szemben, hogy az olajnyomás segítségével a szelep a tőke és a vezérmű bütyök között a távolság, vagyis a hézag állandó.
Szelephimba:
Vannak autók, amelyeknél a vezérműtengely nem közvetlenül a tökével találkozik, hanem egy plusz közlő elem van beiktatva. ez a himba. Például ilyen autó az Opel 1.4 1.6 8 szelepes gépei. Egy másik hasonlóan furcsa megoldás a Skodáknál volt jellemző. Ott a mérnökök a főtengelyhez közel helyezték a vezérműtengelyt, Ezt nevezzük alulról vezéreltnek. Itt alkalmaznak himba rudakat, amely alulról vezérli a szelepeket.
A jövő vezérlései:
Manapság már egyre nagyobb a hangsúly az elektromos autókon, mivel az környezet barát, ja és persze hiper-szuper, bár ezzel lehetne vitatkozni, azért a motorfejlesztők sem dugták fejüket a homokba. A minap látott ugyanis napvilágot, hogy elkészült az első olyan hengerfej, ami teljesen elektromos, itt már nincsen szükség se vezérmű tengelyre, se rugóra, csak egy okos programozásra. De hogy ez miért csak most, az egy másik történet.