Izzítógyertya evolúció

Izzítógyertya

Az izzítógyertya a diesel motorral hajtott járművek elengedhetetlen alkatrésze, igaz a nyári nagy melegben a korszerű dízeleknél nincs rá szükség, de télen, e nélkül a kis alkatrész nélkül egy tapodtat sem megyünk az autónkkal.

Az izzítógyertyát a diesel üzemű járművekben alkalmazzuk. A diesel motor működése röviden annyi, hogy a motor csak levegőt szív be, melyet a sűrítés ütem alatt annyira összeprésel, hogy a levegő hőmérséklete elegendő legyen a gázolaj meggyújtásához, mivel itt nem szikravetéssel működik a motor, mint a benzines motoroknál. Tehát a gázolaj ön gyullad, ami a motor indításakor igen kopogó hangot hallat. A motor további működése folyamán a levegő hőmérséklete megemelkedik, ezáltal finomabban jár a motor. De itt jön a képbe az, hogy ha hideg van, mondjuk 0 fok, akkor mi történik? Mivel akkor a motor által beszívott levegőt nem bírja annyira felmelegíteni, hogy az beinduljon, vagy csak nagyon sokadik indításra indul be, de akkor is igen nagy kopogással. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, be kell építeni a diesel üzemű járművekbe egy rendszert, mely a levegő előmelegítésére szolgál, ez az izzítórendszer.

Ennek egyik fő eleme az izzítógyertya. Ez a kis alkatrész, képes arra, hogy amikor a levegő még hideg, kb. 3-5 mp alatt olyan hőmérsékletre hevítse a hengerbe jutó levegőt, hogy az könnyen beinduljon. Persze ez az alkatrész is egy sor, fejlődési lépcsőn ment keresztül, mire a mai modern formáját és működését elérte. A kezdetekben mikor a dieselek megjelentek, még a hengerfej kialakítása is más volt, mint a mai korszerű dieselé. Ott még lehetett elő kamrás vagy örvénykamrás kialakítású. Ebben az időben az izzítógyertyának egy feladata volt, izzításkor a kamrában lévő hőmérsékletet megemelni, hogy az autó egyszerűbben induljon.

Egy biztos, legyen bármilyen dízel autónk az biztos, hogy van benne izzítógyertya legyen az D, TD, TDi,Sdi, CdTi, CDI, DCi, HDi, CRDi, TDCi, IDTI, PdTi. Az autók fejlődése során azonban növekedett az elvárás az izzítógyertyákkal szemben, és már nem csak egyszeri izzítást kellet megoldania, hanem elő, fő és utó izzítást is. Természetesen az izzítógyertya formája is változott, míg kezdetben vastag tömzsi gyertyákkal találkoztunk, addig mára már 180-190 mm hosszú és 10-15 mm átmérővel is rendelkezhet. Egy dolog viszont nem nagyon változott, a felépítése. Az alábbi ábrán jól látható hány részből áll egy izzítógyertya.

Izzítógyertya működtetése:

Amikor a diesel autót indítani akarjuk, minden diesel autótulajdonos tudja, hogy előbb izzítunk. Ez nem jelent mást, mint a gyújtás kapcsolót, gyújtási állásba fordítjuk. Ilyenkor a kijelzőn, vagy műszerfalon megjelenik egy kis spiráljelzés, ami arra ad utalást, hogy az izzítási folyamat elkezdődött. Amikor ez a kis lámpa kialszik, akkor indíthatjuk az autót és valószínű egyszerűen indul a moci. Ekkor pontosan a következő megy végbe. A gyújtás kapcsolóval áramot adunk a teljes rendszernek, mely megvizsgálja a motor adott paramétereit, mint motorhőmérséklet, illetve nyomás értékek, és kapcsol egy relét, ami szabályozza az izzítást. A relé pontosan úgy van állítva, hogy amikor már elegendő időt melegített akkor lekapcsolja a gyertyát, ekkor alszik ki a lámpa. Ez az alap felállás. A mai modern autókban már több tényezőt is figyel a rendszer, és lehetséges az is, hogy bizonyos hőmérsékleten, például nyári nagy melegben éppen csak felvillan a lámpa és már indíthatunk is, máskor pedig még járó motornál is után izzít a rendszer, a jobb, tökéletesebb működés eléréséhez. 

izzítás működtetése

Izzítógyertya meghibásodásai és a hibák jelei.

A mai modern autókban, ha izzítógyertya probléma van azt egyszerűen a kijelzőn lévő hibaüzenet fogja nekünk jelezni, hogy térjünk be a szervizbe, míg egy régebbi típusú járműnél a sofőrnek kell figyelni az autó reggeli indulását vagy nem indulását. Ha például egy régi Golfunk van, azzal akár kísérletezhetünk is, bár érdemesebb ezt is szerelőre bízni, hogy kivesszük a gyertyát és leteszteljük.

A teszthez, a gyertya ellenőrzéséhez semmi másra nincsen szükségünk, csak egy darab szigetelt rézdrótra, és egy akkumulátorra, ha 11 vagy 12 V-os. Az izzítógyertya házát a negatív saruhoz tesszük, míg az izzítógyertya végére, a csatlakozóhoz a pozitív sarut kötjük. Ha az izzító a hegyétől felfele piroslik, akkor a gyertya jó, ha csak a közepe, vagy a teteje, akkor hibás. Fontos azonban megjegyeznem, hogy ezzel csak nagy körül tekintéssel és mindent betartva kísérletezzünk, hőálló kesztyűben vagy fogó segítségével, mivel a teszt végére az izzítógyertya felforrósodik, akár 800-900 fokig. Az újabb típusoknál nem érdemes ezzel kísérletezni, mivel nagyobb kárt okozhatunk, mint azt mi gondoljuk.

Szakszerűtlen kiszerelés esetén akár bele is törhetjük a hengerfejbe a gyertyát, ami azt eredményezi, hogy hívhatjuk az autómentőst, aki elviszi a járgányt a szerelőhöz és ott nagyon nagy összegért kiszerelik azt belőle. Így is van néhány olyan típusú jármű, melyből az autószerelők sem tudják kivenni a gyertyát, fújkálhatjuk csavarlazítóval vagy Cillit Banggal éjszakákon át, akkor sem jön ki. Létezik már izzítógyertya kiszedő célszerszám, de sokszor még azzal sem sikerül a kiszedés. Ezután általában a hengerfej levételével és gépműhelyi kifúrással lehet megoldani a dolgot. Egyébként a kiszedést leginkább az izzítógyertya végére lerakodott és ráégett korom gátolja, amely nem fér ki a furaton és az beszorul. Természetesen alapszabály, hogy a hengerfejet kell megmenteni, mert az jóval húzósabb mint pár izzítógyertya

És ha már sikerült kiszedjük a gyertyákat a motorból segítsük a saját és a következő honfitásunk munkáját és kenjük be a menetes részt rézpasztával. Hihetetlenül megkönnyíti majd a kiszedést ez az apró figyelmesség, megspórolva így, legalább 10-20 ezer forintot gyertyánként.

Izzító gyertya hibák

Ettől függetlenül, ha az izzítógyertyát kiszerelték, már tudunk belőle következtetéseket levonni, hogy mi lehetett az oka a meghibásodásnak.

Az izzítógyertya rúdja üreges vagy meg gyűrődött: túl nagy a feszültség, beragadt relé miatti túlizzítás, nem megengedett izzítás járó motornál, nem után izzításra képes gyertya |
Az izzítógyertya rúd része megolvad vagy letörik: idő előtti üzemanyag befecskendezés, elkokszolódott vagy hibás befecskendező, motorhiba, csepegő befecskendező, megragadt dugattyúgyűrű
Az izzítógyertya, izzó részének károsodása: A túl korai befecskendezés következtében a fűtő rúd és a benne lévő tekercs túlhevül, ami hatására a fűtőszál rideggé válik és eltörik, a gyertyaház és a fűtőrúd közötti légrés elzáródott, emiatt nagyobb lesz a hő elvezető képessége, amit a hengerfejen ad le, és a rendszer tovább hevíti a szálat.
A menetes rögzítés illetve a hatlapú rész sérülése: Mind a két esetben a hibát vagy a meghúzási nyomaték nem megfelelő megválasztása, vagy a nem megfelelő szerszám használata miatt következik be

Törött izzítógyertyák

Az izzítógyertya forradalmasítása a nyomás érzékelős izzítógyertya


Ezt az izzítógyertyát a Beru fejlesztette és szabadalmaztatta. Annak oka, hogy ilyen gyertyát fejlesztettek, a megnövekedett igények eredményezték, miszerint csökkenteni kell a káros anyag kibocsájtást. Ezt ezzel a gyertyával úgy érik el, hogy a gyertya az izzításon túl már nyomás mérésére is képes. Ezeket a nyomás értékeket, amit a hengerben mér, a computer megvizsgálja és az adott nyomásértékekhez igazítja a befecskendezett mennyiséget, így tökéletesebb az égés. 2011 óta jó pár autó használja ezt a gyertyát, főként Opel Insignia és Volkswagen bizonyos típusai.
A webshopban megtalálhatja a legjobb izzítógyertyákat, melyeket nyugodt szívvel tudunk mi is javasolni, Bosch, Beru, NGK, Denso.

PSG izzító gyertya vagyis okos izzító